Szárító fűtés cserépkályhánál – mit, mikor és miért?
Egy újonnan épített vagy átépített cserépkályha nem használható azonnal teljes terheléssel. A szerkezetben jelentős mennyiségű nedvesség, azaz víz van jelen, amelyet fokozatosan kell eltávolítani. Ezt a folyamatot nevezzük szárító fűtésnek.
Miért szükséges a szárító fűtés?
A cserépkályha építése során víz kerül a szerkezetbe:
- agyaghabarcsból
- téglák, samott lapok és samott téglák, valamint a csempék nedvesítéséből
- a belső falak szavaccsal való mosásából
Ez a mennyiség akár 100–150 liter víz is lehet.
Fontos megérteni:
- a fizikailag kötött víz viszonylag könnyen távozik
- a kémiailag kötött víz csak magasabb hőmérsékleten, tehát csak tüzeléssel tud távozni.
Ha ezt a vizet túl gyorsan próbáljuk eltávolítani, akkor a keletkező gőz:
- feszíti a szerkezetet
- repedéseket okozhat
- szélsőséges esetben a kályha károsodhat vagy használhatatlanná válhat. A lenti képen egy gyorsan, hirtelen nagy mennyiséggű fával szárított téglakályha repedése látható.
Mennyi fát szabad beletenni?
Első lépésként meg kell határozni a tűztér méretét.
- mérjük meg a szélességet és mélységet (cm-ben)
- szorozzuk össze a két számot
- majd osszuk el 100-zal
Így kapjuk meg a maximálisan behelyezhető famennyiséget kilogrammban. Ez a szám azonban nem az induló adag, hanem a legutolsó nap mennyisége!
A szárító fűtés menete
A folyamat lényege a fokozatosság.
- időtartam: általában 14 nap
- kezdés: kb. 3 kg fa
- minden nap egyszer gyújtunk be
- a mennyiséget napról napra növeljük, amíg elérjük a maximumot
Praktikus megoldás:
- előre kimérni és külön rakni a napi adagokat
- minden rakat egy napot jelöl
A megadott mennyiségek nem tartalmazzák a gyújtóst, abból minden alkalommal egy kisebb mennyiséget hozzá kell adni.
Kell-e mérni a fát?
Nem szükséges mindig, de a szárító fűtés során ajánlott.
Használható például:
- fürdőszobai mérleg
- horgász mérleg
A cél nem a tökéletesség, hanem az, hogy ne térjünk el jelentősen az előírt mennyiségtől.
Egy fontos tévhit
Gyakran elhangzik, hogy egy kályha „magától kiszárad”, ha nyitva hagyjuk. Ez nem igaz.A szerkezetben lévő víz egy része csak tüzeléssel távolítható el, ezért a szárító fűtés nem megkerülhető lépés.
Mi történik, ha túl gyorsan fűtünk?
Ha már az elején nagy mennyiségű fát teszünk a kályhába:
- hirtelen nagy mennyiségű gőz keletkezik
- ez a gőz nem tud megfelelően eltávozni
- a nyomás károsítja a szerkezetet
Egyszerűen fogalmazva:
a kályha belülről „szétfeszülhet”.
Mire kell még figyelni?
A szárító fűtés alatt:
- nem szabad lezárni a tüzelőajtót
- nem szabad elzárni a levegőellátást
Ilyenkor nem a fűtés a cél, hanem a szárítás.
Igaz, hogy közben:
- hőveszteség keletkezik
- a kémény elszívja a meleget
de ez szükséges ahhoz, hogy a keletkező gőz lassan és biztonságosan távozni tudjon.
Még egyszer, röviden
- Határozzuk meg a maximális famennyiséget
- Induljunk alacsony (kb. 3 kg) adaggal
- Fokozatosan növeljük a mennyiséget 14 nap alatt
- Naponta egyszer gyújtsunk be
- Ne zárjuk le a kályhát
- A cél: lassú, egyenletes kiszárítás
Bővebben ebben a videóban mondom el:
A kályhákról és a tervezésről bővebben:
A cserépkályhák tervezéséről itt írtam: https://www.hordozhatocserepkalyha.hu/modern-hagyomanyos-cserepkalyha-konzultacio/
A helyes begyújtásról itt: https://www.hordozhatocserepkalyha.hu/hogyan-gyujts-be-a-cserepkalyhaban-utmutato-kepekke/
A gazdaságosságról pedig itt: https://www.hordozhatocserepkalyha.hu/megeri-tuzifaval-futeni-a-cserepkalyhaban/
Kérdése van? Vagy saját cserépkályhát szeretne otthonába?
📩 hello@hordozhatocserepkalyha.hu
🌐 https://hordozhatocserepkalyha.hu
📞 +36 70 562 9307
