Hordozható és klasszikus cserépkályha tévhitek, félinformációk

Munkám során, főleg a fatüzelésű klasszikus cserépkályha építésekor, őszinte érdeklődést látok a megrendelők szemében. Fölém állnak, amikor drótozom (kötöm) a csempesort, agyaggal tapasztom a samott téglát, építem a füstjáratokat. Állnak, figyelnek, de nem ritka, hogy tanáccsal is ellátnak. Az online felületeken ez hatványozottan igaz, egy profil mögé bújva sokkal több “tanácsot és ötletet” kapok. Leírják, hogyan kell helyesen építeni, majd kiszárítani a kályhát, tüzelni, mikor kell a tüzelőajtót becsukni. Vizsgáljuk meg a tévhitek, félinfomrációk igazságtartalmát és gyomláljuk ki a helytelen információkat.

A cserépkályha ódivatú, modern lakótérbe nem illik

Nem igaz. Valóban a cserépkályha forma és színvilága korlátozott volt a szocializmus alatt, de ez már a múlté. Szinte bármilyen színben készíthető csempe, és a formának is csak a képzeletünk szab határokat. A régi, tipikus színek palettája, mint az őzbarna, üvegzöld, fazekaszöld, elefántcsont, bővült, már nem ritka az effekt mázas, reaktív mázas, kézzel festett csempe sem. A piacon megtalálhatóak a letisztult formavilágú, sík és szögletes csempék, nagy üveges ajtóval ellátott cserépkályhák, automatikus levegőszabályozással, égésfigyelő rendszerrel.

A cserépkályha építése heteket vesz igénybe.

Nem igaz. Egy felkészült, megfelelő kézi és eletromos vagy akkumulátoros szerszámkészlettel rendelkező, szakmailag képzett mester a segédjével maximum 4-5 alatt felépíti még a legbonyolultabb, tagolt cserépkályhát is. Ha valamelyik mester 10-15 napos építésről beszél, legyünk óvatosak!

Az építést követően több hétig, hónapig kell várni, amíg megkezdheti a tüzelést a kályhában.

Nem igaz. Az építés befejeztével, már akár aznap el lehet kezdeni a szárítófűtést.

„A nedvesség duzzadást okoz. A csempe alaptest mérete növekszik, a ráolvadt máz mérete nem változik. A selyemfényű mázak kissé rugalmasak, de a fényesek üvegszerűen rugalmatlanok: hajszálrepedések keletkeznek bennük. Igaz, hogy ezek a feszültségek a felfűtés során mindenképp jelentkeznek-a hátoldalán fűtött alaptest melegebb, ezért nagyobb hőtágulást mutat, mint a szoba levegőjèvel hűtött mázfelület-de ne előzze meg ezt a folyamatot vízduzzadás okozta mázrepedés.Az új kályhát a második naptól kezdve érdemes óvatosan fűtve szárítani. Egy átlagos kályha egy hetes fűtéssel kiszárítható. Az építés utáni második nap egy kg aprófa, a következő napon két kg és így tovább. Fontos, hogy a kályhaajtót egy percre se csukjuk be, amíg a kályha alaposan ki nem száradt. Nagyon sok vízgőznek kell elmennie a kéményen.Jól végzett szárító fűtés során a kályha fugáin nem távozik gőz. Hideg kályhát csak előmelegített kéménnyel lehet kifüstölés nélkül indítani. Ha nem csak hideg, hanem nedves is, akkor még nehezebb elkerülni a kifüstölést.Jó lehet a száritás első szakaszát elektromos hőbevitellel végezni. Ehhez ismerni kell az elektromos fűtőtestek jellemzőit, a vezetékezésük hőállóságát, stb. Ne alakítsa senki véletlenül házi villamosszékké az új cserépkályháját.” Költő András.

Az antik cserépkályháknál viszont erősen ajánlott az azonnali tüzelés megkezdése. Erről itt olvashat bővebben. Amennyiben a kályha nyáron épül, a tüzeléssel való szárítást nem lehetséges kivitelezni, mivel a szobában hidegebb a levegő, mint kint, így nem működik a kémény megfelelően. A füst az ajtón fog távozni, a kémény helyett, hiába van jól megépítve a cserépkályha. Megjegyzés: ha nyáron fejezi be a mester a kályha építését és nem gyújt be Önöknél, ennek ez az oka.

Csökkenteni kell az égéslevegőt, ezáltal több ideig ég a tűzifa, hatékonyabb a tüzelés.

Nem igaz. Cserépkályhánál nem beszélhetünk elnyújtott égésről. Minél gyorsabban, (ez általában 1-1.5 óra) el kell égnie a tűztérbe helyezett fának. Ha elnyújtjuk, azaz a tökéletes égéshez szükséges oxigénnél kisebb mennyiséget juttatunk a tűztérbe, az elégetlen fagázok (a pénzünk) jobb esetben a kéményen távoznak. Rosszabb esetben lerakódnak a kályha járataiban, ami a cserépkályha idő előtti rekonstrukciójához, akár kéménytűzhöz is vezethet. Helytelen a hasábonkénti utólagos rárakás, égéslevegő csökkentése. A tűztérbe helyezzünk annyi fát, ami belefér, de minimum a maximális mennyiség felét. Majd felülről gyújtsuk meg a rakatot. Hogyan? A begyújtásról, tüzelésről itt olvashat bővebben.

A hamuajtó és hamurostély a cserépkályha része, anélkül nem épülhet.

Nem igaz. Amennyiben hamurostéllyal épített cserépkályhát látunk annak egy oka van. Vegyes tüzelésre épült, azaz alkalmas fa és széntüzelésre is. Miven a szén égésekor sokkal több salakany keletkezik, mint a fa égésekor, igy indokolt volt a hamuzó, hamuláda beépítése, melyet naponta kellett üríteni. Napjainkban szénnel, lakóépületben már nem tüzelünk (az égésekor érezhető kellemetlen szag és a jelentős környezetkárosító hatása miatt) így indokolatlanná vált a beépítése. Amennyiben valaki a fatüzelésű kályhába szeretne hamuzót, számoljon azzal, hogy a kályha hatásfoka ezáltal romlik, sok még éghető, elszenesedett fa hullik át a rostélyon,ami további veszteséget okoz.

^{Bakos kandalló által épített cserépkályha}

De akkor hogyan tisztítsuk a tűzteret, hová kerül a hamu?

Egy szakszerűen megépített kályha tűzteréből havonta 1, maximum 2 alkalommal kell kilapátolni, kiporszívózni a hamut. Amíg a hamu nem potyog ki az ajtótok fölött, nyugodtan helyezzük rá a következő begyújtshoz szükséges famennyiséget. így nem csak az előző begyújtásból esetlegesen megmaradó faszén ég el, hanem a keletkező parázs is tovább, hosszabb ideig sugározza a meleget, mivel a hamu jó szigetelő.

Diófával nem szabad tüzelni.

Nem igaz. Bármilyen száraz, természetes (nem ragasztott, festett, kezelt, lakkozott, stb.) fa eltüzelhető a cserépkályhában. A dióhéj, viszont kerülendő, a felszabaduló gázok és illóolajak mennyisége a cserépkályha járatainak eltömödését, szerencsétlen, de nem ritka esetben a felrobbanását is okozhatja. Továbbá a kályha nem hulladékégető. Műanyag flakonok, zacskók, táskák, rongyok tüzelése illegális szemétégetésnek minősül, ami bűncselekmény.

A cserépkályhához használt agyaghoz vízüveget, sót, töreket, lótrágyát, stb. kell keverni

Nem igaz. A napjainkban beszerezhető, építéshez használt agyag minősége nem indokol a homokon és a vízen kívül egyéb adalékot. A képlékeny, finom szemcsés agyagot kövérnek, zsírosnak szoktuk mondani, a kevésbé képlékenyt soványnak. A kövér agyag repedésre hajlamos, ezért szükség szerint homokkal soványítjuk.

Egy nap egy sor csempét szabad csak felépíteni.

Nem igaz. Ha megfelelő minőségű agyagot használ a mester több sor is felépíthető egy nap alatt, anélkül, hogy eltolná, elmozdítaná az alatta lévő sort.

Az üveges ajtó kormos lesz, gyakran kell tisztítani

Nem igaz. A cserépkályha tűzterébe három módon juthat levegő.

1. az égés közben ujjnyira nyitva hagyott ajtón keresztül.
2 külső levegős ajtóval, aholis az égéshez szükséges levegő a széles ajtó kereten keresztül jut a tűztérbe.
3. EKO tűztér segítségével, ahol a tűztér falán található nyílásokon áramlik a levegő. Valamint ezek kombinációja.
Például külső levegős ajtó és EKO tűztér egyidejűleg kerül beépítésre. A belépő levegő az első két esetben “öblíti” az ajtót, ezáltal gátolja a korom lerakódást. Az utóbbi esetben pedig a lángnyelvek égetik le a kormot az üvegfelületről.

A falra épített cserépkályha olcsóbb, költséghatékonyabb.

Részben igaz. A falra épített cserépkályha valóban olcsóbb, mivel nem kerülnek legyártásra és beépítésre a hátsó csempék, ami a kályha csempekészletének a 30-35%-át teszik ki. Ezt az összeget spórolja meg. Ennek hátránya, hogy ugyanennyi hasznos, fűtőfelületet veszt el, mivel a kályha teljesítményét a fűtőfelület nagysága és a felület hőmérséklete adja meg. A kályha nem fűthető túl, így nem kompenzálható magasabb csempeköpeny-hőmérséklettel a hátsó fűtőfelület hiánya.

Remélem, sikerült eloszlatni néhány kételyt, pontosítani a rosszul tudott információkat. Ha tetszett, küldje el a cserépkályhával rendelkező, vagy éppen cserépkályhán gondolkodó barátainak.