Hagyományos cserépkályha – szerkezet, kivitelezés, tulajdonságok

Ha valaha is elgondolkodtál azon, hogy mi különbözteti meg a hagyományos cserépkályhát a modern megoldásoktól, vagy mitől számít valami valóban „hagyományosan építettnek”, akkor jó helyen jársz. Több mint 150 sikeres cserépkályha-építés után szívesen megosztom, mitől különlegesek ezek a típusok.

Hogyan épül fel egy hagyományos kályha?

A hagyományos cserépkályhák légrés nélkül épülnek – vagyis a rétegek közvetlenül illeszkednek egymáshoz. Az égéstér kizárólag prémium minőségű samott téglából készül, mivel itt akár 700 °C is lehet a hőmérséklet. Az első két méternyi füstjárat jó esetben szintén samottból épül (samott lapok), utána jöhet a tetőcserép. Előregyártott elemek, fém tűztér, csempeburkolat? Szó sem lehet róla. A tűzteret és a járatokat a kályhás tervezi és kézzel építi meg.

Kötőanyag: az agyag, amit nem lehet helyettesíteni

Az agyag a hagyományos kályhaépítés alfája és omegája. Akár boltban vásároljuk, akár magunk ássuk ki – az összetétele kulcsfontosságú. Ideális esetben az összetétele a következő:

TŰZÁLLÓ AGYAG                  

SiO2 :   52-54 %                                    

Al2O3 : 28-30 %                                    

Fe2O3 : 2,5-3,0 %

Tűzállóság :  1.600 celsius feletti

A vöröses agyag a tapasztalatok szerint gyorsan szárad, a szürke lassabban, a sárga pedig valahol a kettő között van. Az agyagot először beáztatjuk, majd sűrű tejföl állagúra dolgozzuk (tej nélkül természetesen). Ezután szitán átszűrjük, hogy eltávolítsuk a köveket, gyökereket. A vásárolt agyahgnál erre nincs szükség, az tiszta. A kapott masszát 2:1 arányban keverjük homokkal. Az így előállított anyag kiválóan alkalmas a cserépkályha-csempék, samott téglák, samott lapok és tetőcserepek rögzítésére.

Miért jobb ez, mint a modern ragasztók?

Mert szétszedhető. Ha a kályha elhasználódik, azaz a tűztér samott téglái megrepednek, majd idővel széthullanak, a hagyományos agyagos kötés könnyen bontható – így nem sérülnek a csempék. A modern hőálló ragasztók viszont olyan erősen kötnek, hogy bontáskor szinte biztos a kár.

Rostély? Nem, köszönöm.

A hagyományos kályhákat rostély nélkül építjük. Ne tévesszenek meg a nagyszülők régi kályhái két ajtóval – ezek többnyire szocialista időkből származó, kombinált kályhák, amelyeket fával és szénnel is lehetett fűteni.

Ma már senki nem fűt szénnel – a barna- és feketekőszén durván szennyezi a levegőt és a szagok is sokáig megmaradnak a házban.

Ajtók – egyszerű, de okos

A hagyományos kályhaajtók egyszerűek, nincs rajtuk külső légbevezető, sem nyitást, csukást érzékelő szenzor. A leggyakoribbak az üveges ajtók, de előfordulnak tömör öntöttvasból készültek is.

Légbeáramlás? Úgy biztosítjuk, hogy az ajtó nincs teljesen becsukva, csak résnyire nyitva hagyjuk – kb. egy ujjnyi távolságra. A szakirodalom ezt az úgynevezett alpesi fűtési stílusnak nevezi, de elég megjegyezni, hogy amíg ég a tűz és izzik a parázs, az ajtót „ELÉzárjuk” nem elzárjuk.

Jól zár az ajót?

Hasznos tipp: Fogj egy reklámújságot, tépj ki egy oldalt, tedd az ajtó és a keret közé, majd csukd rá. Ha nem tudod kihúzni, vagy elszakad, akkor a kályhaajtód tökéletesen zár – jobb, mint egy tengeralattjáróé!

Teljesen önálló hőforrás

A hagyományos cserépkályha nem igényel áramot vagy gázt. Nincs benne elektromos égésszabályozó, sem vízteres hőcserélő. Ez azt jelenti, hogy bármikor meleget tud adni, akár vészhelyzetben is.

Amikor az energiabiztonság kérdésessé válik, egy jól megépített kályha szó szerint életmentő lehet.

Meddig bírja?

Megfelelő használat mellett egy hagyományos kályha akár 25-30 évig is szolgálhat. És ez nem ígéret – ez tapasztalat.

Ami igazán számít, az nem a dizájn, hanem a kivitelezés módja. Egy hagyományosan épített kályha lehet modern külsejű, míg egy modern szerkezet (EKO-tűztérrel, egés vezérlővel, előre gyártott samott- elemekkel,) lehet rusztikus vagy vintage stílusú.

Összefoglaló

https://www.hordozhatocserepkalyha.hu/ 
Elérhetőségem: +36 70 562 9307, Mátyás, szakképzett cserépkályhás. 

#cserepkalyhas #cserépkályha #kandallo